.jpg)
2012-es film, így hát ehhez mérten ítélkezünk.
Néhány szó, mielőtt belekezdenék az elemzésbe. Sok embernek nem adatik meg az az öröm, amit csak egy gyermek hozhat. Sok olyan gondolatot vet fel a film, például, ki az aki megérdemelné, és igazán a mai szülői elvárásoknak megfelelne, és egy teljes értékű felnőttet nevelnének fel.
A szociális rendszer is részt vehet abban, amit a természet nem adhat meg, és lehet, hogy ez sok embert sokkal jobbra sarkal, többet hoz ki magából azáltal, hogy harcol azért ami másnak megadatott, mert tudják milyen nehéz, igazán egy ilyen csodához jutni. Remélem mindenki tudott követni. A film ezenkívül még foglalkozik néhány témával, de ez a legfőbb motívuma, a szülőség, annak ára, nehézségei, és az örök kérdés, a szülő neveli a gyermekét, vagy a gyermek a szülőjét. Szerintem ez a film nagyon eltalálta a témáját, és remekül valósította meg azt, szóval a lényeg, hogy ez egy jó kis film. Különleges dolgokat mozgat meg az emberben, és elindít sok gondolatot, esetleg a végén az érzékenyebbeknél néhány könnycseppet is.
Rendezés, Szereplők:
Rendezést rábízták, Peter Hedgesre, aki itt alulmúlta az elvárásaimat, de szerintem csak nekem, mert van tőle egy régi nagy kedvencem, a Gilbert Grape, ami egyszerűen zseniális film, mellesleg Leonardo DiCaprio, és Johnny Depp játszik benne, és hát az a film, rendezésileg, képileg, történetileg, szerintem a film mint művészeti ág, magasiskolája. Hát nem voltam 100%-ig megelégedve, de azért jó volt. Volt egy két ziccer, amit én jobban elnyomtam volna, és jobban kiemelte volna a főszálat, vagy egy két érdekesebb mellékszálat helyette, és nem ilyen dolgokra pocsékolom a drága filmidőt, de ettől függetlenül jól el lett kapva a lényeg, a színek, fények isteniek, beleélhető helyek, bár néhol kicsit giccses, de ez el is kellett. De fel sem ér a fentebb említett filmhez. Az magasan a legjobb alkotása, Peter Hedgesnek, ismételten hangoztatom mint olyan sokszor, ez szubjektív vélemény, nem több.
A főszerepet, egy kedves és tehetséges kis ember játssza, Cameron 'Cj' Adams. Szerintem egy gyermekszínészhez nem szabad túl szigorúnak lenni, de a rendezőjükhöz nagyon is, például amikor nem lesz teljesen életszerű a karakter, de leszögezném, hogy itt ez direkt lett ilyen. Adott valamiféle, ezt nehéz megfogalmazni 'emberfelettit' ez nem a legjobb szó rá, inkább 'istenhez hasonlót' na ez sem a legjobb, talán 'emelkedettebb mint egy ember', mindegy aki megnézi a filmet megérti mire gondolok, a fiút illetőleg, viszont ez egy zseniális kis adalék volt azt meg kell hagyni. A másik az Jennifer Garner, aki igencsak ellentétes, érzelmeket vált ki az emberekből, alakításilag, és hát ezen nincs mit finomítani kinézetileg is. Nos én nem vagyok egyik 'pártnak' sem a híve, próbálok elfogulatlan lenni, bár nehéz megállni egy két vicces hozzászólást, mikor valaki meghallja a nevét, például 'balta arcú Jenifer' vagy 'lóképű' és hasonló nem túl dicsérő, de lehet, hogy találó mondatok, én ahhoz kevés vagyok,hogy ezen ítélkezzem. Alakításilag viszont hagyott maga után néhány kivetnivalót, de nem túl sokat szerencsére. Nem volt tökéletes, lehetett volna jobb is, de nekem tetszett. Aránylag jól kapta el a karaktert. A harmadik akit megemlítenék, akivel nem voltam nagyon megelégedve, az Joel Edgerton. Viszont azért nem sok szavam lehet őt illetően sem.
Történet:
Van két szülő gyermek nélkül, akinek minden vágya az, hogy saját csemetéjüket kezükben tarthassák. És ez majdnem szó szerint meg is történik, mert a semmiből közéjük pottyan, illetve a földből előbújik, csemetéjük levelekkel a lábain. Sok dolog történik velük mialatt rájönnek mi is az igazán fontos az életükben, és ez a kis fickó majdnem minden gondjukra, egyszerre nyújt megoldást. Egy aranyos történet, szülőkről, gyermekekről, megkülönböztetésről, és egy ceruzagyárról. Ez Timothy Green különös élete. Sok kaland, egy kis szerelem, és rengeteg sok falevél. Ehhez a filmhez a port.hu-n nem találtam leírást, de megpróbáltam magam írni. Általában azért nem részesítem ezt előnyben, mert véletlenül elárulok olyat is amit nem kéne, véletlenül túl sokat a történetről.
Elemzés:
Egy nagyon megható történet, egy képzeletbeli fiúról, és annak "szüleiről". Mi lenne ha tényleg működhetne így, az élet. Egy nagyon szép gondolat. Viszont azért voltak hibái is, amiket fáj elmondanom, de én annak éreztem. Végtelenül rendes volt a gyerek, amit én úgy érzetem, hogy el volt túlozva, persze ezt magával vonzotta a karakter, de én még mindig azt mondom, hogy szerintem minden gyerek önző. Ha nem is nagy mértékben, de az, hiszen azért is gyerek, hogy vele foglalkozzanak, és ne ő másokkal, és ez így rendben is, persze azért ilyet nem tehettek Timothival, de nekem ez a minimális realitás hiányzott, úgy mint nagyon sok hasonló gyermekfilmben.
Viszont az ellenpélda sem jó, mikor látok egy olyan filmet ahol a gyereknél önzőbb lényt, nem hordott a hátán a föld. Az igazi gyerekek nem ilyenek, a kettő között vannak félúton, se nem túl drámaiak, se nem túl irigyek, de egyik sem számít teljes értékű, és egészségesnek mondható gyereknek, mert hát ez is a gyermekkor velejárója, és ez így van rendjén. Persze ez szubjektív, és ettől függetlenül nagyon jól ki lett dolgozva a karaktere is. Másik idegesítő pont, az alap apa fia "háború", vagy ellentétek, ahogy tetszik. Ahol az apára, és az ő apja közötti konfliktusra gondolok. Ez már szinte annyira alap, hogy kicsit fájdalmasan erőltetett lett, legalábbis aki Timothi apját játssza, ő kicsit túlerőltette(valószínűleg azért, mert a rendező kérte), viszont összeségében nagyon jó film. Végül mindenkinek csak ajánlani tudom, mert egy nagyon aranyos film, remek szereplőkkel, akik megdobogtatják a szívünket. Egy igazi történet. Sok dolgot elindít az emberben (gondolatilag) amikkel érdemes foglalkozni. Barátnővel is érdemes megnézni, jó kis randi film is lehet, popcornal kóla nélkül, mert az csak felpörget. Egyedül is érdemes megnézni. Nekem nagyon tetszett, minden hibája ellenére. Még egy mielőtt elfelejtem a zene is jó volt alatta. Szóval nézzétek meg. Szép napot nektek.
Jó Blogolást!
