Madárfészek (The Birdcage)

Erre a remek Április 5.-i napra, egy csodás kis vígjátékkal készültem, hogy nehogy valaki is azt higgye egy begyepesedett ember vagyok, és csak "elgondolkodtató" filmeket nézek. Mellesleg megannyi stílus lesz a Blogban, bár még elég új, de próbálom majd fejleszteni, ha van olvasóm azért, ha nincs akkor pedig jól esik ezeket leírni. Nos ez a vígjáték a Madárfészek. Remek komédia egy meleg párról, inkább a fiúk nősülési szándékáról szól.

Rendkívüli szereposztásban, rendkívüli poénáradattal, rendkívüli színészi játékkal, fogott meg engem a film. A főszereplők ugye a nagy kedvenc, Robin Williams, és Nathan Lane, na és persze Gene Hackman. Ha én lettem volna a rendező, keresve sem találhattam volna jobbat a konzervatív szenátor szerepére, mint a hatalmas Gene Hackmant. Rendkívüli színész bár én sose kedveltem igazán (a szerepei miatt), de az alakításai kétségtelen nyomot hagytak az emberekben.
Szóval tényleg egy rendkívüli film. Bemutatja ahogy az emberek elfogadják, illetve próbálják elfogadni a "másságot" és együtt élni vele. Habár a mai világban már elfogadottá vált a másság, még mindig rossz szemmel nézi az emberek többsége, úgymond "elfogadom, ha nem a közelemben történik".
Azért kijelenteném, hogy a mai  fiatalság nagy része teljesen elfogadja, és semmi kifogása sincs ellene, legalábbis ahogy én érzékeltem. Szerintem van rejtett mondani valója is, miszerint egy apa és fia hogyan kezelhetnek egy ien helyzetet, ha egy apáról kiderül ez, és a filmben ez jól van kiemelve az elején. Az alapsztori, ugye a fiúk szerelmének, jönnek az ultra konzervatív szülei (főleg az apa), és ebből lesznek a bonyodalmak. Itt kiemelném Nathan Lane rendkívüli alakítását, ahogy próbálja levetkezni a "melegség" jeleit, és rendkívül jól alakítja, az előkészületek alatt. 
Nos nem nagyon szeretnék sokat elárulni, de annyit biztosan, hogy számomra rendkívül jó hatással volt. Főleg az elfogadás része, ahogy tényleg próbálják önmagukat elfogadni, és mégis kénytelenek mást alakítani mint akik valójában. Szóval tényleg egy rendkívüli film, a maga nemében. Az én tetszésemet elnyerte, remélem ti is megnézitek, és ugye rossz film nincsen. Ajánlom mindazoknak akik képesek kezelni a másságot, és ennek a humor exkluzívnak a tényeit is, és persze mindazoknak akiknek tetszett ez az ajánló. A következő napra ismét egy vígjátékot szánnék a Terhes Társaságot, sokan lehurrogták de majd én alkotok saját véleményt. Akkor holnap. Jó blogolást.