Holnapután (The Day After Tomorrow)

Mára egy katasztrófa filmmel készültem, a Holnaputánnal. Engem eléggé megráznak az ilyen filmek, mert mi van ha egyszer tényleg valamelyik a valóságban is megtörténik. Kényes egyensúlya van a világunknak, amit mi naponta döntögetünk, és fel se fogjuk, mit tehet ha reggel csupán lefőzünk egy kávét, vagy beindítjuk a kocsit. Nem azon van a hangsúly, hogy egy ember, hanem a globális történésekről. Arról, hogy abba nem gondolunk bele, hogy nem csak mi indítjuk el reggel a kocsit, és főzzük le a kávénkat, hanem a világon több millió, sőt milliárd ember, teszi mindezt, minden nap, és ez előbb, vagy utóbb, katasztrófához fog vezetni. A mai rendet nem lehet örökké, de még 50 évig sem fenntartani.

A szereposztásról. A főszerepben, egy igen kiváló színészt láthatunk aki nem más mint, Dennis Quaid, és egy szintén kiváló fiatal színész a fia szerepében, Jake Gyllenhaal. Bár fiatal mégis sok szerepet kap, főleg megnyerű stílusa miatt, számomra annyira nem meggyőző, a tipikus "szépfiús" gondolathalmaz körülötte. Nekem van egy bevált színész gárdám, akiket ha tehetném leszerződtetném, csupán egy film erejéig. Tuti kasszasiker lenne még ha maga a film gyenge minőségű lenne.


Az alapsztori, ugye mint minden világméretű katasztrófafilmnél, hogy meghal rengeteg ember, és a világ átformálódik. Mindig van egy hős aki mindig megúszik mindent megment egy csomó embert, és persze azok akik haszonlesők vagy valami rosszon törik a fejüket, mindig pórul járnak, mint egy gyerekmesénél. Szóval a történettel vannak problémáim, és a "valósághűségével" is. Ezt most úgy értem, hogy nem teljesen valóságos dolgokat állítanak, illetve csak felületeseket. Mondjuk egy klimatológus is sokkal precízebben fogalmaz, és nem csak felületesen érint dolgokat hanem belemászik rendesen. Tehát ezekkel nem értek egyet, de úgy nagy általánosságban, több bajom nem volt vele. Ja és még egy problémám van, hogy túl Amerika centrikus. Jól van, értem én, hogy arra a piacra készült meg minden, de akkor is nagyon keveset mutatnak mást, mint ami nem Amerikával történt.


A látvány elemekkel semmi kifogásom. Elég új film, magas költségvetéssel, ami azt jelenti, hogy az ember kevesebbet nem is várhatott volna, mint ilyen látvány effektusokat alkalmazni. Jól tették, hogy a különböző híres alkotásokon, keresztül (mint a Hollywood felirat, vagy a szabadságszobor) mutatták be a pusztítást. Az is hatással van rám, hogy a nagyobb városok (értem itt New Yorkot például) a természet térdre kényszerít néhány óra leforgása alatt. Bele sem gondolunk mekkora erő van a természetben, mint például a mostani valóságos katasztrófa Japánban. A mai világban igen fejlett országnak számító, Japánt, ilyen óriási katasztrófák sújtják. De ebbe nem szeretnék jobban belefolyni, csak annyi, hogy a valóságban is történnek ilyenek, talán intenzívebben is, mint egy filmben.

Ajánlom mindazoknak, akiket megérintenek a katasztrófa filmek, azoknak akik szeretnek borzongani azon, hogy a valóság rosszabb is lehet, és persze mindazoknak, akiknek tetszett az ajánlásom. A következő filmről, nem tudok sok mindent elárulni, ugyanis fogalmam sincs mi lesz az. Meglepetés lesz nekem is. Szóval ha gondotok van valamivel, írjatok nyugodtan, vagy ha kérésetek van akkor is. Sziasztok jó Blogolást.