2009-es film:
Régóta tervezem ezt az ajánlót, de eddig azért hagytam ki, mert kritikát is akartam beleírni, de nem nagyon sikerült, mert ez egy végtelen aranyos, gyerekmese, ami felnőtteknek is rendkívüli szórakozást nyújt. Az öregedésről néhány szót ejtenék, mivel ez elég fontos a mű szempontjából. Mind megöregszünk egyszer, és a legszebb dolog azzal megöregedni, akit szeretünk. Mi történik akkor amikor meghal, az akivel leéltük addigi életünk, én nem tudom, csak látom.
Iszonyú nehéz lehet ezt elviselni, egyesek megőrülnek, vagy elkezdenek macskákkal beszélgetni, vagy magányosan tengetik öreg napjaikat, a régmúlt emlékeit szívükben őrizve. Ezért kell tisztelettel bánnunk az idősekkel, hiszen egyszer ők is pont olyanok voltak mint mi. Csínyeket követtek el, játszottak, majd felnőttek vágyaik, és álmaik lettek, leélték életüket, akár sikeresen akár nem. Tovább megyek azért is, mert ahogy te bánsz másokkal, azt várd el te is másoktól, hiszen egyszer mind megöregszünk, és esetleg segítségre lesz szükségünk, bármilyen formában, még ha néha csak egy kis beszélgetésre is a "régi időkről". Én így látom, ezért fontos az idősebb generációk tisztelése, még ha ők, kicsit mogorvák, esetekben durvák is, tisztelni kell őket, hiszen ugyanolyan emberek mint mi. Mondani szokták, hogy a gyermekek állnak legközelebb az idősekhez, és ez szerintem is így van, hiszen életünk alkonyát jobban hasonlítunk a gyermekekre mint gondolnánk, és most nem a szatirikus poénokra gondolok. Ez a film is ezen alapszik, úgy is indul az egész, hogy egy ember életét bemutatja. Kezdjünk is neki, az ajánlónak.
Szereplők, karakterek rendező:
Nos hol is kezdjem. Az öregember karaktere, valami eszméletlen jól lett felépítve, egészen a gyermekkorától ismerjük, az életét, ezt nevezem karakter kidolgozásnak. Nagyon jó lett.
Ez is egy tipikusan, olyan film amiben a magyar hang, illetve maga a szinkron, nagyon jó lett, és én már elég rég láttam ilyen jó szinkront, talán 10 éve, a magyar szinkron "hőskorában" ahol minden film zseniális szinkronnal ment. Ahhoz képest a gyerekkel is meg voltam elégedve, (kivéve a kidolgozással animáció ügyileg, de ezt majd később kifejtem) nagyon aranyos volt, szertelen, bár kicsit vakmerő, és még egyszer végtelen aranyos, és talán animációs figura ellenére őt tudnám legjobban elképzelni mint gyerek. Igen egy gyereknek ilyennek kell lennie szerintem. A kutya, zseniális magával ragadó, és szintén mézesen aranyos, a madár is nagyon jó lett, és komikus amiért külön dícséret jár. Rendezőnek csókolom a cipőjet, és mától a lába nyomában loholok és megkövetem, őt mert ez nagyon jó lett. Mellesleg társrendezők voltak, Peter Docter, és Bob Peterson.
Történet:
A 78 éves Carl Fredricksen felesége elvesztése óta magányosan, visszahúzódva éli mindennapjait. Az öreg házára szemet vet az a társaság, amely a környék telkeit már felvásárolta. Carlt azonban odaköti a sok emlék, köztük az a fénykép, amelyet nézve arról álmodoztak a nejével, hogy elutaznak a világ legnagyobb vízeséséhez. Az álmait sirató öregúr merész tettre szánja el magát. Kihasználva egykori léggömbárusi gyakorlatát egyetlen éjszaka alatt fellufizza a házát, és reggel, mielőtt az idősek otthonába szállítanák, felemelkedik vele a levegőbe. Dél-Amerika felé veszi az irányt, hogy megvalósítsa élete legnagyobb kalandját. Útjára egy potyautas kisfiú is elkíséri.
Elemzés, ajánlás:
A ma élő egyik (szerintem) az egyik legnagyobb zeneszerző alkotta ennek is a zenéjét, és még egy nagyon jó animációs kedvencemét, amit egyszer szintén bele fogok venni a filmajánlóba, a L'ecsó-ét. Az is hihetetlen jó lett, zeneileg, és ez is eszméletlen.
Most is dúdolom, csak úgy gördül az egész, és még le is tudom zongorázni, egyszerűen eszméletlenül jó lett. A nevét még nem is mondtam elnézést érte, Michael Giacchino lenne az a zseni akiről beszélek. Az animációk és a kidolgozásuk, az a Pixarhoz méltó, és a részletességével is különösen meg voltam elégedve. Ámde a karakterek nekem kicsit túl egyszerűek lettek, végtelenül aranyos, és eszméletlen részletes, de a két fő karakter a papi és a kis srác mint kinézetre elég egyszerűek lettek. Viszont a mellékkarakterek, és a többi, a hátterek, és minden más a színek, egyszerűen könnyfacsaróak, és az ember el sem hiszi, néhol hogy ez animáció, egyszerűen annyira hihetetlenül részletes. Oscarok 2 darab legjobb zene, és animációs film, egyéb Oscar jelölések, legjobb film, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb hangvágás is. Én a többit is odaadtam volna ennek az animációs zsenialitásnak. Tetszett nagyon továbbá, igen ez egy elég hosszú feldolgozás lesz, mert egy nagyon jó film, és mindenkit meg akarok győzni arról, hogy nézze meg, szóval tetszett még a forgatókönyv, azaz a történet. Az elején zseniálisan van kidolgozva a karakter, egyszerűen megkönnyezi az ember, már az első öt percet, és mindent tud a főszereplőről, és akkor még el sem kezdődött a film, ez fenomenális felépítést adott neki.
Nos egy két 'hibát' azért muszáj vagyok megemlíteni, bár engem annyira nem zavartak. Például fájlalom, jó jó beszélő kutyák, csodaszámba menő repülés (értsd lehetetlen), és persze a kockafej, és enyhén dilinyós öregember, ezek mind igazak, és természetesen a "hős" gyerek aki olyan bátor, hogy egy római gladiátor is megirigyelhetné (ez elég sok helyen előtűnik, például szinte meg sem lepődik azon, hogy a levegőben röpködnek a házzal, csak az elején egy picit, vagy meg sem ijed attól, hogy esetleg nem tudnak hazamenni), viszont ez egy nagyrészt gyermekeknek készült, de inkább családi mozi, amit igenis megnézhetnek felnőttek is, és ilyen dolgokon nem kell fennakadni. Humor. Igenis voltak benne aranyos poénok, szinte az egész film alatt, és ezt sokan tanúsíthatják mert szerintem vicces volt, olyan aranyosan vicces, de akkor is ez is tetszett. Az eredeti magyar szinkron is zseniális, ami itt van, mármint kis ajánló, az nem az eredeti hanggal van, ezért említettem meg ezt is. A háttérhangok, vagy zajok is nagyon el lettek találva, és a hangvágás is. Egyszóval az egész film, egy műremek, és az ilyen filmeket kellene szerintem honorálni, mert zseniális alaptörténet, megható tényleg, de most nem kezdem előröl felsorolni az egészet. Röviden tömören, mindegy kivel, hol és mikor, de le ne maradj róla, és nézd meg, de tényleg. Mindenki, nézze meg. Köszönöm, hogy elolvastátok nem olyan rövid ajánlómat.
Sziasztok, jó Blogolást!
