2012-es film
Mára egy kis francia-spanyol-olasz-magyar vígjáték, de eredetileg csak francia, Asterix és Obelixet szántam. Az embereknek egy egész korosztálya nött fel, és adta tovább a képregényeket, később az Asterixes rajzfilmeket. Ennek az emlékére, tiszteletére (Most a pénzt ne vegyük ide) készítik el őket, újra. Kicsit feltúrbózva, mai modern embereknek. Sajnos ezáltal kicsit veszít az értékéből, és a vicces mivoltából is. Nagyon nehéz jó Asterixes filmet csinálni, és eddig, ez csak szubjektív vélemény, csak egyszer sikerült, viszont az szerintem fenomenális lett. Az Asterix és Kleopátra, nekem az a film volt eddig a legesleg, a film, a történet, poénok, jó persze volt ott is egy két gyenge, de a nagy része jó volt, a szereplők, az akkori Asterix volt a legjobb szerintem. Az egyik legjobb a történelmi hűség, és az adaptál forgatókönyv zseniális volt. Most viszont ezt vesszük gorcső alá, próbálom kímélni, hiszen mégiscsak egyik régi nagy kedvencemről van szó.
Szereplők, rendező:
Elsőre rögtön Asterix karaktere, megformálása. Nos a legnagyobbat, hangsúlyozom szerintem, Christian Clavier alakította. Ehhez sajnos hiába jó ez a színész aki most szerepel, név szerint Edouard Baer, lehetetlen utolérni azt az Asterixes megformálást. A következő a jól megszokott, és nekem tökéletesen megfelelő Obelix alias Gérard Depardieu. Sokan nem szeretik, de én elég sok filmet láttam tőle, és komolyan mondom nagyon ért ahhoz amit csinál. Ami még tetszik, hogy olyan filmeket is vállalt régebben, amiknek igencsak jó kis mondanivalója van az embereknek. Michou története, ami nagyon jó, és rendkívüli mondanivalóval, rendezéssel, és színészi játékkal megáldott film. Szóval nekem az egyik kedvenc színészem. Rendező: Laurent Tirard.
Hibák, elemzés:
Idegesít a történelmi hűtlenség, de elnézem mert mégis gyermekkorom egyik legszebb emlékei fűződnek hozzá, de akkor is megemlítem. Mi az, hogy királynő? Rómaiak korában? +tök fejlettnek néznek ki, holott még körülbelül 1000 év múlva is csak a sárban fürödtek és kővel meg némi fával készült viskókban, nem komplett kastélyokban éltek. A törzseknek, amik szét voltak szóródva és jóval később egyesültek, volt egy főnöke, annak kicsit nagyobb putrija, de ennyi. Jó nem vagyok ideges, csak ez a pont elég hiteltelen, és elvonja a figyelmem az élvezhetőségtől. Persze értem, hogy muszáj volt, hisz rengeteg poén meg úgy minden erre épül, de érdekes Egyiptomot meg tudta úgy oldani, Alain Chabat (rendezője: Kleopátra-küldetésnek), nagyjából korhű, egy két direkt mai elemmel, ami a poénokat fokozza. Az a film remek kamerakezelés, tanításra méltó zene választások, és csak úgy körbelengi a Francia vér. Viszont voltak benne, elég jól eltalált dolgok is, például a földben egész kastélyok vannak, az egész vicces volt, és a régre nyúló
francia és angol ellentéteket. A nevek továbbra is viccesek, lehet van akinek nem tetszik, de nekem mindig nagyon bejön, például kishippix, kemény. Vikingek viszont zseniális, jól lettek felvezetve, félelmetesek kellően meg minden. A Rómaiak is egész jók voltak, a gall falu is tetszett, akkor is hacsak pár másodpercre láthattuk. Nos elérkeztünk egy fájó pontra, a viccek, sugárzóan és kicsit érezhetően gyengék, de azért egy kettő jó is volt. Mondjuk belevettek egy két mostani helyzetet, például a migrációt. Nagyon nem kellett volna, de legalább érezhetnénk benne valami mélységet, kifejtenék bővebben, de nem, csak megjelennek egyszer kétszer, és annyi. Részben jogos, hogy nem mentek bel mélyebben, ez nem egy olyan film, de akkor egyáltalán nem kellett volna betenni őket. Mellesleg imádom a francia humort, hasonlít a magyarhoz, mégis sokkal kifinomultabb, és hát viccesebb. Viszont ezen a filmen nem érződik a francia kéz. Nagyon nem és ezt hiányolom.
Történet:
Krisztus előtt 50-ben járunk. Julius Caesar hódításokra szomjazik. Úgy dönt, hogy dicsőséges légióinak élén megszállja az eleddig megismert világ végén álló szigetet, ezt a rejtélyes országot, amit Britanniának neveznek: azaz Angliát. Gyors és totális győzelmet arat. Vagyis, majdnem. Egy kis britanniai falu képes ellenállni a császárnak, de gyengülnek az erőik. Kordélia királynő, Britannia uralkodója úgy dönt, hogy elküldi leghűségesebb szolgáját, Angoltapaxot, hogy Galliában keressen segítséget, egy másik kis faluban, amely a rómaiak elleni makacs ellenállásáról híres. A szóban forgó gall faluban Asterix és Obelix már eléggé elfoglalt. Vezetőjük ugyanis rájuk bízta unokaöccsét Kishippixet, egy fiatal srácot, aki csak púp a hátukon. Kishippix nemrég érkezett Lutéciából, és az a feladatuk, hogy férfit faragjanak belőle és még egyáltalán nem állnak nyerésre.Amikor Angoltapax megérkezik, hogy a segítségüket kérje, a falu úgy dönt, hogy átadnak neki egy hordó varázsitalt, amit Asterix és Obelix kísér el. Valamint Kishippix, mivel ez az út tökéletes alkalomnak ígérkezik, hogy befejezzék a fiú nevelését. Sajnos semmi nem úgy történik, mint várták.
Ajánlás, értékelés:
Ez a rész nem lesz vidám, mert nekem nem nagyon nyerte el ez a film a tetszésemet. Meg sem közelíti azt a szintet amit egy ilyen filmnek teljesítenie kéne. Ha lemaradsz róla, önös, vagy más indokból, hát nem maradsz le sokról. Ha mégis szeretnéd megnézni, akkor nézd meg, mert hát egyszeri nézést azért megérdemel. Az előzökhöz képest gyenge teljesítményt nyújt, mind képi, mind viccek, és történet terén is. A kor nincs behatárolva sose tudom most mi van, nem kiegyensúlyozott, az ember elveszik az időn, és nem jó értelemben, összezavar. Jól van nem írom le azért ennyire, aki akarja egyszer azért meg lehet nézni. Rossz film nincs, csak olyan ami nem nyerte el a tetszésünket. Köszönöm a figyelmet.
Sziasztok jó blogolást!